Sziasztok! Remélem minden rendben veletek. Én megvagyok, sikeresen letudtam néhány számonkérést és pályázatot (erről későbbiekben mesélek), de folytatjuk is a nagyon régen megkezdett sorozatot, amelynek második részében egy társszerzőségemmel készülő és annál izgalmasabb kutatást szeretnék nektek bemutatni. Közérthetően, #Balázsos-an.

Ne felejtsd: A Facebookon és Instagramon majdnem minden nap olvashatsz valamilyen saját (vagy megosztott) tartalmat tőlem. Ha tetszenek a tartalmak, kérlek hagyj az oldalakon egy-egy kedvelést, az hatalmas elismerés és jó visszajelzés lenne számomra az aktivitások fogadtatását illetően.

Nade elég is a reklámból. NÉZZÜK!

Tao, C., Zulkarnain, A.H.B., Boncsarovszki, B., Gere, A.(2026): Effects of Simulated Microgravity and Virtual Reality on Sensory Perception of Lemonade and Vegetable Soup

Amikor bekapunk egy finom falatot, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kulináris étkezési élmény kizárólag a nyelvünkön lévő ízlelőbimbókon és az étel fűszerezésén múlik. A valóság azonban sokkal izgalmasabb! Az ízérzékelés egy elképesztően összetett, több érzékszervet bevonó folyamat. Képzeljük csak el: a testtartásunk, a belső fülünk egyensúlyozó szerve, a környezetünk látványa, a háttérben szóló fények és zene milyensége, sőt, még a szánkban élő baktériumok is másodpercről másodpercre beleszólnak abba, hogy mit érzünk finomnak. Nem véletlen, hogy teljesen más élmény megenni egy ebédet a repülőn, egy étteremben, vagy egy betegágyban fekve, mint otthon az étkezőasztalnál vagy a kanapén fetrengve sorozatnézés közben.

Ha tartósan fekszünk, vagy - ha vagyunk olyan szerencsések- az űrben lebegünk (utóbbit tekinthetjük úgynevezett mikrogravitációs környezetnek), a gravitáció nem húzza lefelé a vérkeringésünket. Ekkor a testnedvek a felsőtestbe és a fejbe áramlanak, ami enyhe, de krónikus orrdugulást okoz. Emiatt például az illatmolekulák sokkal nehezebben jutnak el a receptorokhoz. Mivel az ízélményünk jelentős részét valójában „belülről szagoljuk” – azaz rágás közben az aromák az orrüreg hátsó részén keresztül áramlanak fel –, ennek a gyengülése drasztikusan lecsökkenti az ételek ízét. Igen, jól olvastad: van különbség szaglás és szaglás között! Ezt mutatja be az 1. ábra.

1.ábra: Így “szaglunk”, avagy az ortonazális (kívülről beszívott) és retronazális (rágás közben, belülről feláramló) szaglás közötti különbségek. Az ábra Gemini 3.1 Pro verziójú Mesterséges Intelligencia modell felhasználásával készült.

És ha ez nem lenne elég, a belső fülünkben található egyensúlyozó szervünk folyamatosan méri, hogy milyen szögben “dőlünk” (2.ábra), és ez a szerv “forródrótos” kapcsolatban áll az agy ízérzékelő központjával és valami olyasmi üzenetet kommunikál, hogy „Hahó, a test pihenő üzemmódba kapcsolt!”. Erre az agy automatikusan letekerte az érzékeléseink érzékenységét – mintha csak a hangerőt vennénk le a rádión.

2.A-B ábra: Mérési elrendezések (az “A” ábra Viejo et al, 2024 kutatásából származik, míg a B ábra a mikrogravitációs pozíció VR szemüveg mellett való viselését szimbolizálja).

Kutatócsoportunk egyik területe, pont az ilyen jelentő fogyasztási környezetek jelenségeit is vizsgálva megértsük, hogyan tehetnénk jobbá az étkezési élményt. Ebben a vizsgálatban 25 bátor jelentkezőt kértünk meg, hogy kóstoljanak és pontozzanak különböző ételeket és italokat (különböző ízintenzitású limonádé, illetve zöldségleves-mintákat). Egyszer egy hagyományos asztalnál ülve, másszor pedig a már említett zéró-gravitációs pózban. Hogy még izgalmasabb legyen a dolog, bevetettük a Virtuális Valóságot (VR) is (amelynek értelmezésében segít a 3.ábra).

3.ábra:: VR, AV, AR betűszavak értelmezése (Zulkarnain et al, 2024 alapján)

A hátradöntött testhelyzetben a résztvevők ízérzékelése drámaian tompult. Egy egyszerű limonádé kedveltsége a 10-es skálán 5,8-ról azonnal 4,0-ra zuhant. Az alanyok szinte teljesen elvesztették az édes ízek iránti érzékenységüket, miközben a savanyúságot sokkal kellemetlenebbnek, “tolakodóbbnak” élték meg.

Egy húsos, sós ízvilágú (melyben megjelent az 5. alapízt adó umami ízjegyei is) zöldséglevesnél valami egészen más történt. A megdöntött pózban a kóstolók extrém módon elkezdtek sóvárogni a telt, pikáns umami íz után. Ha ez hiányzott a levesből, sokkal rosszabbnak értékelték, mint normál helyzetben. Ennek biológiai oka, hogy a letompult ízérzékelést csak a nagyon erős ingerek képesek „áttörni”. Külön érdekesség, hogy miközben az ízek elhalványodtak, a szánk fizikai érzékelése felerősödött. A rágás, egy roppanós falat, vagy a szájat szárító érzés sokkal meghatározóbb élménnyé vált a kóstolás során.

A legmeglepőbb felfedezést a Virtuális Valóság hozta el. Amikor a hátradöntött alanyok a VR-szemüvegen keresztül a világűrt látták maguk körül (lásd 4. ábra), a limonádé és a leves íze – és ezzel együtt a kedveltsége – szinte azonnal visszaugrott a normális, ülő helyzetben mért szintre! De miért történt ez? Röviden azért, amit már a korábbiakban is említettem.

4.ábra:: Digitális kérdőív a VR szemüvegben “világűr háttérrel”

Az agyunk folyamatosan összeköti a különböző érzékszervekből érkező adatokat (ezt hívják krosszmodális integrációnak) és különböző módon súlyozni azokat a saját preferenciája szerint. Így fordulhat elő, hogy a látvány képes felülírni az ízérzékelést, például a sötétebb tónusok fokozhatják a keserűséget, míg bizonyos hangok az édességérzetünket befolyásolják. Esetünkben, amikor a résztvevők a csillagos űrt látták, az agyuk megnyugodott: feloldódott a furcsa testtartás és a valóság közötti ellentmondás. A VR látványa képes volt kognitív úton ellensúlyozni az ízlelőbimbók tompultságát, és visszaadta az ételek élvezetét.

Legközelebb tehát, ha egy repülőn vagy egy ágyban fekve ízetlennek találod az ételt, tudd: nem feltétlenül a szakács hibázott. Lehet, hogy csak az agyad és a gravitáció játszik össze ellened!

Kutatócsoportunk tagjairól az alábbi linken keresztül olvashatsz bővebben, ugyanitt megtalálod közös publikációinkat és egyéb kutatási területeinket. Hálásan köszönöm nekik a közreműködést, ahogy a MATE-nak és a résztvevőknek is a segítséget.

Kérdésed van? Érdekel esetleg egy téma, amiről szívesen olvasnál - hallanál, vagy csak a véleményemre lennél kíváncsi? Ezen az oldalon felteheted őket!

#TudományosNagykövet #NIÜ #MagyarTudományÉve